A napozásról, napvédelemről, káros napsugarakról annyi mindent hallani, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik a sokszor egymásnak is ellentmondó “tények” között. Nézzük, melyek a leggyakoribb tévhitek, melyekkel érdemes még azelőtt leszámolni, hogy megégetnénk magunkat.

Sokan még mindig azt hiszik, hogy ha közvetlenül napozás után nem fedeznek fel magukon semmilyen bőrproblémát, károsodás nélkül megúszták a napfürdőzést. Ezzel ellentétben az esetek 80%-ában a tünetek csak évekkel később jelentkeznek, a bőrrák kialakulása sokszor a gyermekkorra vezethető vissza.

Vásárolhatunk 50 faktoros naptejet, akkor sem heverészhetünk önfeledten a tűző, déli napon. A fényvédő csak akkor nyújt biztonságot, ha az UVA és UVB sugarak ellen egyformán véd. A naptejek többségére ez nem jellemző, ezért érdemes speciális készítményeket keresni, melyekkel valóban védettek lehetünk.

Még felhős időben sem tanácsos naptej nélkül a szabadban tartózkodni. A vastag felhőtakaró is csak bizonyos mértékig szűri meg a káros napsugarakat, ezért ne a napfény-árnyék játékához igazítsuk a naptej használatát. A vízálló naptejekkel nem árt óvatosnak lenni, legfeljebb 1 órán át maradnak fenn, ezért úszás után mindig kenjük le magunkat újra.

A naptejek használata ellen sokan a szervezet D-vitamin szükségletét hozzák fel, melyet a napfény révén elégíthetünk ki. A naptejek azonban nem képesek blokkolni valamennyi napsugarat. Ami használatuk mellett éri a bőrt, az már elegendő mennyiségben biztosítja a D-vitamint egy felnőtt számára is.